A gasztrointesztinális (GI) és kardiovaszkuláris (CV) mellékhatásokat so­káig az NSAID-ok alapvető hatásmechanizmusával, a ciklooxigenáz (COX) gátlásával, ezen belül a COX-1/COX-2 szelektivitás mértékével hozták ös­szefüggésbe. A GI toxicitást a COX-1, a CV toxicitást a COX-2 gátlásával ma­gyarázták. A nagy, randomizált, placebokontrollos vizsgálatokban és a való életben összegyűlt bizonyítékok alapján a COX-2-szelektivitás és a GI/CV biztonságosság között valószínűleg nincs értékelhető összefüggés, és az NSAID-ok a COX-gátló hatáson túl más módon is negatív hatással vannak a szívizomra. Úgy tűnik, a GI és CV biztonságosság hatóanyagonként eltérő. A mindennapokban fontos e „rangsorok” ismerete.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűj­tötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közlemé­nyeit. Lapunk az általános orvoslás, bőrgyógyászat, onkológia-hematológia és neurológia témakörökből válogatott összefoglalókat ismerteti.

Az új ismeretek összegzésével, új szempontok felvetésével eljuthatunk oda, hogy az adatok halmaza minősé­gében is változik, és befolyásolja látás­módunkat. Az új felismerések és ered­mények számbavételekor nem kisebb jelentőségű annak a vizsgálata, hogy ezek kritikus áttekintésekor változik-e vajon a szemléletünk. A sorsfordító, az átalakító, a katarzist is okozó tudo­mányos vagy társadalmi történések legnagyobb hatása talán abban van, hogy új látóteret alakít ki, az eddigi­től eltérő jövőképet tár fel és hosszabb távra, megújult, bizakodásra is okot adó cselekvési irányba fordítja figyel­münket.

Az orrpolipózis, az idült rinoszinuszitisz, az intrinszik asztma vagy az urtikária hátterében gyakran áll „aszpirinérzékenység” (analgetikumintolerancia). A betegség főként nők között jelentkezik az élet harmadik évtizedétől. A nazális tünetek évekkel megelőzhetik az asztmát vagy az akut intoleranciát. Az orrpolipok sebészi beavatkozást igényelhetnek, heteken-hónapokon belül kiújulhatnak. Az intrinszik asztma sokszor csak szisztémás szteroidkezeléssel kontrollálható.

Gyermekkorban gyakoriak a funkcionális gasztroinesztinális rendellenességek: a gyermekek körülbelül 8-9%-ánál áll fenn krónikus hasi fájdalom vagy székrekedés.

A lornoxikám az oxikám gyógyszercsoport egyik újabb tagja, mely a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) között erős − az opioidokéhoz hasonló − fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik.
IJPMR, 2009. április

A British Medical Journal „Személyes vélemény” rovatában Luca Elli, a milánói Ospedale Maggiore Poliklinika Cöliákia Prevenció és Diagnózis Centrumának  gazgatója ír a gluténérzékenységről. Gondolatait itt foglaljuk össze.

A diszpepsziás panaszok a lakosság 25–30%-át érintik. Organikus eredet többnyire nem igazolható, így a diagnózis: funkcionális diszpepszia. Bár ez a kórkép jelentősen rontja az életminőséget, a kezelési lehetőségek igen korlátozottak. Egy muszkarinantagonista hatásosságát igazoló közleményt mutatunk be kattintás után.

A nem fekélyes eredetű diszpepsziaként diagnosztizált emésztési panaszok évente a felnőttek akár 40%-át is érinthetik. Jellemző tünet az étkezés utáni teltségérzet, a korai jóllakottságérzet, a gyomortáji fájdalom vagy égő érzés.

Az idült hasmenés laza széklet ürítése 4 hétnél tovább. Három fő csoportja a vizes, a zsíros és a gyulladásos hasmenés. A felszívódási zavarhoz társuló hasmenés jellemzője a fokozott gázképződés, a zsírszékelés vagy testsúlycsökkenés; a fertőzéses hasmenés klasszikus példája a giardiasis. A cöliákia szintén felszívódási zavar kapcsán lép fel. Gyulladásos hasmenés esetén vér és genny jelenik meg a székletben.